LŐKÖSHÁZA
Előzmények:
Határőr Emlékhely készül Lőkösházán 2025-ben
A keddi (2025.01.28.) képviselő testületi ülésen került sor Ködmön István nyugalmazott határőr százados indítványának tárgyalására és elfogadására.
A javaslat tartalma:
Románia Schengeni csatlakozásával véget ért településünk 76 éves klasszikus értelemben vett határőrizeti feladata. A Lőkösházán dolgozott valamennyi határőr munkája előtt tisztelgő és emléket állító kopjafa kerül elhelyezésre a településünkön. Az ünnepélyes avatásra a tervek szerint a Határőrség Napján fog sor kerülni. A kopjafa faragását nyugdíjas határőr készíti el, míg az emlékhely kialakításában részt vesznek a lőkösházi nyugdíjas határőrök. A kezdeményezéshez csatlakozik az Orosházi Nyugdíjas Határőr Egyesület és szervezés alatt van Békés Vármegyei Rendőr Főkapitányság csatlakozásának előkészítése is!
Köszönjük Ködmön Istvánnak a nemes kezdeményezést! Megtiszteltetés volt számunkra csatlakozni hozzá, és segíteni a megvalósításban. Önkormányzatunk a kopjafa alapanyagának beszerzését vállalta magára. 2025. március 31-ig a helyszín közös kijelölése is megtörténik!
"Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar..."
Lőkösháza - HATÁRŐRSÉG
Szűcsné Gergely Györgyi polgármester
Százöt éven át őrizték a határt,
most emlékhellyel tisztelegtek előttük.
Lőkösháza egy különleges közösség: vasutas és határőr településként két, történelmi gyökerű hivatás és életforma formálta évszázadokon át. Ez a kettősség most méltó módon kapott helyet a község szívében, ahol ünnepélyesen felavatták a Határőr Emlékhelyet. A rendezvény díszvendége Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke volt, aki köszöntötte is a megjelenteket.
Szűcsné Gergely Györgyi, Lőkösháza polgármestere köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a Határőr Emlékhely megvalósításában. Ködmön István nyugalmazott rendőr őrnagy kezdeményezése nyomán indult el az ügy 2025 januárjában, amely mögé hamar felsorakozott a Határőr Nyugdíjasok Orosházi Egyesülete, valamint az önkormányzat is.
A közös munka szinte példátlan összefogást hozott: a kopjafát Mórocz Sándor fafaragó művész készítette, a gránit emléktáblát Corvus-Kora Róbert képzőművész ajánlotta fel, a talpazatot és a védősüveget Kátai László helyi mester álmodta meg, a kivitelezésbe pedig a volt határőrök saját kezükkel kapcsolódtak be. A sétányhoz az önkormányzat biztosította az építőanyagot.
A polgármester hangsúlyozta, a település múltja és jelene szorosan összefonódik az országhatár és a vasút történetével. Az 1858-ban megépített Szolnok–Arad vasútvonal, valamint az 1920-as trianoni határmeghúzás óta a község határtelepülésként a védelem és a szolgálat szimbóluma. Generációk nőttek fel úgy, hogy családtagjaik a határőrségnél vagy a vasútnál dolgoztak. A település vezetője személyes emlékkel is színesítette a megemlékezést: édesapja sorkatonai szolgálata révén ismerkedett meg Lőkösházán édesanyjával, így maga is a határőrséghez kötődő családból származik.
A schengeni csatlakozással 2025-ben Lőkösháza elvesztette határvédelmi szerepét, de nem feledkezik meg múltjáról. A Határőr Emlékhely nemcsak tisztelgés a múlt előtt, hanem figyelmeztetés is: a béke és biztonság nem magától értetődő, hanem azok áldozatos munkájának gyümölcse, akik 105 éven át őrizték az államhatárt. A község célja, hogy e hősies múltat az utókornak is megőrizze. Ezért kezdeményezték Gávai Gaál Jenő politikai munkásságának méltó elismerését, akinek köszönhetően Lőkösháza végül Magyarország része maradhatott a trianoni döntés ellenére. Sétány viseli nevét, az értéktárba is bekerült, és a település most a „Hazatért Falu” cím elnyerésére törekszik.
A határőrizeti tevékenység emlékeit is meg kívánják őrizni: tárgyi relikviák kerülnek majd az Értékek Házába, és a 105 éves szolgálat is bekerül a helyi értéktárba. A cél világos: méltón emlékezni és továbbadni azt az örökséget, amit az egyenruhások és polgári dolgozók hagytak hátra. Ez a kopjafa nemcsak múltat idéz, hanem jövőt is formál – olyan jövőt, amely emlékezik, tisztel és összeköt.
A határőröket idéző felirat üzenete örök:
"Legyen bármilyen színű is az egyenruhánk, a szívünk mélyén mi már mindig határőrök maradunk."
Ködmön István hangsúlyozta, a határőrség és a falu élete szorosan összefonódott, a határőrök a településen szolgálatteljesítésre mentek, vásároltak, szórakoztak, sportoltak, mindennapos látvány volt a jelenlétük, amely biztonságot adott a falunak. 1972-ben Lőkösháza Határőr község címet vehetett át egy ünnepség keretében. A településen négy önkéntes határőr csoport tevékenykedett, segítve a határőrség munkáját. A rendszerváltás után a határőrség is átalakulásokon ment keresztül, megszűnt a sorállomány, hivatásos állományú határőrök és közalkalmazottak dolgoztak a kirendeltségeken. Az emlékmű leleplezése után számos szervezet is koszorúzott.
/beol.hu/
/beol.hu/
A kopjafa a határőröknek állít emléket. Fotó: Beol.hu
Az összeállítást készítette: Kovács Levente ny.r.őrgy., webadminisztrátor